okoz: hogy mit is főzzön. Ha fiatalon több mindent megtanul főzni később könnyebb egyszerűsíteni, illetve újat tanulni hozzá.
öt éves korára rájön, hogy van egy pár kiló felesleg.
Ezt csak úgy lehet leadni / tapasztalatból tudom/, hogy először a fejemben elhatározom, hogy LE AKAROM ADNI a felesleget.
Azt is tudatosítom, hogy változtatnom kell az étkezési szokásomon.
És már jöhet is az új, kezdhetjük előröl a tanulást.
De legyen egyszerű, gyors, ízletes, azonkívül egészséges, és nem utolsó sorban a férj is egye meg, mert nem szeretnék kétfelé főzni.Kezdődhet a recept böngészés,
kísérletezés.
Majd az imádkozás, hogy a férjünknek is kedvére legyen újon
nan tanult,
kikísérletezett receptkombinációnk.
Ugye, a puding próbája az evés, hát ennek is a próbája az evés./Ha neked se ízlik, ne kísérletezz a családon, inkább ne is tudjanak
róla. /
Tehát: férj haza jön, az asztal szépen megterítve.
Mindenki mer, senki nem meri megkérdezni:" hát ez mi"?
Csak néma csend honol...
Mosolyogva, szemlesütve nézzük, ahogy férjünk eszik, lenyeli az első, majd a második falatot.
Ha visszamosolyog, még nem biztos, hogy nyert ügyünk van.
Ha nem szól, csak komoran nagyokat nyel, akkor gyorsan kezdjünk valami érdekes témáról beszélni, hogy arra figyeljen.
Azt részletezni sem merem, ha magasba emeli esetleg a tányért és a fejünk fölött megfordítja.
De hát én mindig derűlátó vagyok, és nem tételezek fel ilyesmit senkiről.
Ha viszont, esetleg, még egyszer mer, hát akkor....., hát akkor.... megnyertük, és máskor is megfőzhetjük új kedvencként..
Néhány kísérleti receptet le fogok írni, hogyan lehet lassan becsempészni a zöldségfélét az étkezésbe.
Nekem ízlett, és a férjemnek is.
